Száznegyven éve ezen a napon született Galamb József
2021. február 3. 06:45 Kultúra | Szerző: Fazekas Gábor
Száznegyven éve ezen a napon született Galamb József, aki egy szegény makói család sarjaként Szegeden, Németországon és Hollandián keresztül jutott el az Egyesült Államokba. Kitartásának és újító mérnöki munkájának köszönhetően a Cadillactől, a Delage-tól és a Fordtól is állásajánlatot kapott, amelyek közül Henry Fordét fogadta el. Még életében legendás tervezőmérnökké vált, egyik magyarországi látogatása alkalmával Horthy Miklós kormányzó is kitüntette a Ford T-modell megalkotóját.
A hétgyermekes makói család szűkös viszonyok között élt az apa korai halála miatt, de a család mindent megtett, hogy a gyermekek megfelelő oktatásban részesüljenek. Galambos József így került Szegedre, ahol az Állami Fa- és Fémipari Szakiskolában (ma Déri Miklós Szakközépiskola) tanult.
Itt a legkedvesebb tanárai közé tartozott Csonka Ferenc vegyészmérnök, akinek bátyja, Csonka János a magyar autó- és motorgyártás úttörője volt.
Már itt felfigyeltek geometriai rajzaira, amik nagy kifejezőkészségről tanúskodtak.
Felsőiskolai végzettséget már Budapesten szerzett a Budapesti Állami Felsőiskolában (ma Óbudai Egyetem, Bánki Donát Mérnöki Kar). Élénken érdeklődött a különféle gépek iránt. A főiskola elvégzése után mint kovács, kútfúró, harangöntő, lakatos és rézöntő helyezkedett el, de gyakorlatot szerzett a lokomotívok és a gőzkazánok kezelésében is.
Galamb József sokirányú képzettségét először a Diósgyőri Vasgyár üzemmérnökeként kamatoztatta. Pályájában fordulatot hozott az 1901-es év, amikor kötelező katonai szolgálatra a haditengerészethez került. Gépszerelő mérnökként tevékenykedett, és munkakapcsolatba került Horthy Miklóssal, az egyik őrnaszád parancsnokával.
Horthy felismerte Galamb különös tehetségét, és kezdeményezte, hogy korábban szereljék le a katonaságtól szakmai fejlődése érdekében.
Galamb élt is a lehetőséggel, és az autógyártás különböző területeibe kóstolt bele Hódmezővásárhelyen, Aradon és Békéscsabán. Kiváló munkájának köszönhetően a Magyar Automobil Rt. ösztöndíját is elnyerte.
Ez nyitotta meg számára az utat Németországba, ahol az autógyártás a legfejlettebb volt az akkori Európában. Galamb minél többet meg akart tudni az autógyártás titkaiból, ezért több helyen is megfordult, eljutott Drezdába, Hamburgba, Berlinbe és Brémába is. Utóbbi városban munkát vállalt egy hajógyárban, majd a Daimler-Benz düsseldorfi üzemében, később pedig a Frankfurtban székelő Adler Automobilnál dolgozott motor-összeszerelőként.
Másfél év alatt meghódította Amerikát
Galamb József elhatározta, hogy eljut az Egyesült Államokba, méghozzá azért, hogy megtekintse az 1904-es autómobil-világkiállítást St. Louisban. Spórolt pénzén 1903. októberében érkezett meg az Újvilágba. Galambnak pénze nemigen volt, de bármilyen munkát elvállalt, amiből tanulhatott valamit. Dolgozott egy dobozgyárban, de részt vett az Albany State House falburkolatának elkészítésében is. Pittsburghben szerszámkészítőként helyezkedett el a Westinghouse Műveknél, ahol a motorok iránti szenvedélyének élhetett. Keresetéből végül el tudott jutni a világkiállításra, majd St. Louis-ból Clevelandbe ment, ahol a Stearn’s Automobile Company alkalmazottja lett, karburátorokat készített. Hamar elsajátította az angol nyelvet, ezért géptervezői állást keresett.
Addigi tapasztalatai alapján az autógyártás Mekkájába, Detroitba készült, ahová végül egy barátja invitálására 1905-ben jutott el. Tíz napon belül el is helyezkedett: próbamunkája alkalmával egy speciális fúrót tervezett, amelyet a hátsó fékdob gyártáshoz lehetett használni.
Két és fél óra alatt elvégzett munkája láttán a Cadillac és a Delage gyár is állásajánlatot küldött neki, de Galamb közölte velük, hogy Henry Ford gyorsabb volt, és már elfogadta az ajánlatát.
A szakmai befutás küszöbén álló egykori makói szegény legény aznapi ebédje elfogyasztása után állítólag azt mondta magyar barátjának: „Így esett, hogy három órán belül három helyre mehettem volna dolgozni”.
A Ford Motor Company-nél műszaki rajzolóként kezdett, vagyis a ranglétra aljáról indult, de szorgalmának és egyre gyarapodó szakmai tudásának köszönhetően gyorsan eljutott a főmérnöki, majd az igazgatói pozícióba. A társaságtól ment nyugdíjba 1945-ben.
Korszakalkotó találmányok
Galamb József szakmai útját találmányok hosszú sora kövezte ki, amivel forradalmasította az autóipart. Ő alkotta meg az automata sebességváltó első példányait is a bolygóműves konstrukcióval. Az autók sorozatgyártását segítette elő, amikor levehető hengerű motorokat tervezett. Ez indította útjára a mozgó összeszerelő szalagos technikát, amely felgyorsította és olcsóbbá tette az autógyártást.
Nélküle talán létre sem jöhetett volna a legendás Ford T-modell, az amerikai népautó, amely átalakította az Újvilág polgárainak életét. Húsz év alatt több mint 15 millió autó került ki Ford műhelyéből, és ezáltal az autómobil a gazdagok luxuscikkéből a mindennapok Amerikájának része lett.
Az amerikai nagyvárosi élet elképzelhetetlenné vált autók nélkül, ezt tette lehetővé az olcsó automobil. Az Egyesült Államokban és a világ számos országában más lenne ma az élet, ha Galamb József nem dönt úgy, hogy ott kamatoztatja tudását.
Ezt Henry Ford is felismerte, és olyan magas fizetést adott neki, amennyit az Egyesült Államok akkori elnöke, Woodrow Wilson vett fel.
Az első világháború éveiben a haditechnikai alkalmazások kerültek előtérbe, amiben Galamb munkája is fontos szerepet kapott. Eljárást dolgozott ki a tengeralattjárók felderítésére; új harckocsikat, sebesültszállító autókat és repülőgépmotorokat tervezett. A háború után részt vett a V-8 modell kialakításában, speciális vagonjai és teherautói pedig megkönnyítették a teherszállítást.
Ösztöndíjjal segítette a szegény magyar diákokat
Galamb József nem feledkezett meg szülővárosáról, Makóról sem. Egyik fontos alkotása, amit a magyar származású Farkas Jenővel együtt tervezett meg, a nevezetes Fordson traktor, az első sorozatgyártásban készült mezőgazdasági jármű.
Ennek előnye az volt, hogy vezetéséhez nem kellett különösen nagy fizikai erő, így a nők is vezethették, amikor a férfiak háborúban voltak.
Ebből hat példányt küldött haza testvéreinek, akik erre alapozva hoztak létre egy jól prosperáló vállalatot, amely egészen a Rákosi-korszakban bekövetkezett államosításáig sikeresen működött.
Galamb József nem feledkezett meg a szegény sorsú makói diákokról sem: 1921-ben ösztöndíjat alapított számukra.
A második világháború előtti években néhányszor hazalátogatott, az egyik ilyen alkalommal Horthy Miklós kormányzó személyesen tüntette ki.
Választott hazájában, Detroitban halt meg 1955-ben, rá emlékezve Makó városa 2000-ben posztumusz díszpolgári címet adományozott neki, munkásságára emlékeztet egy szakképző iskola is, amely Galamb József nevét viseli.
Forrás és képek: hirado.hu
Cikk megosztása
