Hírek / Egyéb/Archív

Szűznemzéssel születhetett rákosi vipera a Szegedi Vadasparkban

Szeptember 29. 11:30 Egyéb/Archív | Szerző: Fazekas Gábor

A Szegedi Vadasparkban hosszú ideje magányosan élő nőstény rákosi viperák (Vipera ursinii rakosiensis) egyike hozott világra utódot, a történtek hátterében szűznemzés is állhat - tájékoztatta az állatkert igazgatója csütörtökön az MTI-t.
 
Veprik Róbert közölte, nagy volt a gondozók meglepetése, amikor először szembesültek azzal, hogy augusztus végén rákosi vipera született az állatkert Sancer-tó partján elhelyezkedő terráriumában, hiszen két-három éve csak ugyanazok a nőstény rákosi viperák éltek ott.
 
Az kizárható, hogy egy környékbeli "vipera lovag" jutott be, és hódította meg az egyik nőstény szívét, ugyanis Magyarország egyik legritkább hüllőjéről van szó, amelyet már a kipusztulás fenyegetett - írták.
 
Halpern Bálint, a Rákosivipera-védelmi Központ szakembere, miután megvizsgálta a viperákat, két lehetséges magyarázatot talált a történtekre: vagy a más hüllőknél előforduló, de ennél a fajnál még le nem írt szűznemzés történhetett, vagy a nőstények képesek arra, hogy extrém hosszan tárolják az ivarsejteket. A választ a kérdésre majd egy genetikai vizsgálat adja meg, amelyet a központ munkatársai végeznek el.
 
A néhány hetes viperát elkülönítették a többiektől, így most a vendégek továbbra is csak a kifejlett példányokat láthatják a naposabb órákban, amíg téli nyugovóra nem térnek a helyükön kialakított telelőüregben. Ha melegebb az időjárás, még november elején is a felszínen tartózkodhatnak rövidebb időkre. A vipera fióka egyelőre a háttérben cseperedik, a telet a meleg terrárium biztonságában töltve.
 
A rákosi - a szocializmus éveiben parlagira vagy rákosrétire átkeresztelt - vipera (Vipera ursinii rakosiensis) igazi hungarikum: az Európa-szerte élő parlagi vipera (Vipera ursinii) fajcsoport egy, már csak Magyarországon élő síkvidéki alfaja. A rákosi vipera rendkívül ritka és környezeti behatásokra érzékeny faj. Elszórt, néhány tucatnyi egyedből álló, egymástól elszigetelt állományait elsősorban az élőhelyek csökkenése, a ragadozók - róka, borz, vaddisznó - megnövekedett száma és a megmaradt gyepterületek fokozott művelése veszélyezteti.
 
A nőstények - a napsütötte napok számától függően - nyár végén, szeptember elején fialnak, általában hat-tizennégy eleven utódot hozva világra, melyek 12-16 cm hosszúak és alig két gramm a súlyuk. Három-négyéves korukra válnak ivaréretté. A legnagyobb eddig megfigyelt hím testhossza 47,1, legtermetesebb nőstény 59,8 centiméteres volt. A fiatal egyedek elsősorban sáskákkal, szöcskékkel, tücskökkel táplálkoznak, míg a felnőtt példányok gyíkokkal, madárfiókákkal és rágcsálóivadékokkal egészítik ki étrendjüket.
 
A rákosi viperát az élőhelyének fokozott védelmét, mesterséges tenyésztését, majd visszatelepítést is magába foglaló, 2004 óta folyó, az Európai Unió által támogatott programsorozat segítségével sikerült megmenteni. A Rákosivipera-védelmi Központban idén augusztus első három hetében negyven nőstény összesen 542 utódot - 257 hímet és 285 nőstényt - hozott a világra. Az idei szaporulattal együtt eddig összesen 4368 kígyó született a központban.
 
Forrás: MTI
Kép: Wikipédia
 


next 5

A mi világunk

Hírek

Banner