Titokzatos őskori leletre bukkantak Baranyában
2023. február 28. 07:00 Kultúra | Szerző: Fazekas Gábor
Mélytengeri porcos halak kövületeit tárták fel őslénykutatók a baranyai Tekeres mellett. A középső miocén során (15,2-12,6 millió éve) képződött tengeri üledékből nyert leletanyag az egész Kárpát-medencében egyedülállónak számít.
Tizennégy millió évvel ezelőtt a tekeresi terület fölött pár száz méter tengervíz hullámzott.
„Egy valószínűleg szűk tengerág alján álltunk volna, ahol olyan cápák, ráják s egyéb élőlények úszkáltak, amik sohasem jönnek fel a felszínre. Ezzel együtt előfordultak a területen olyan ősmaradványok is, amelyek a sekély vizekből származnak: sok kagyló, csiga, korallok, egysejtűek, amelyeket a mély medencébe lezúduló iszap hozott magával” – mondta a kutatómunkában résztvevő Sebe Krisztina geográfus, Földrajzi és Földtudományi Intézet munkatársa.
A Mecsek területén a miocén kor elején akár ezer méternél is magasabb hegység állt. Ahogy a Kárpát-medence nyílt, és süllyedt az aljzata, először a mélyebb részeken, árkokban tavak jelentek meg, majd az egész területet elöntötte a tenger – ezt hívták Paratethysnek. Az üledékek, amelyekből a cápa- és rájafogak előkerültek, a Paratethys megjelenéséhez köthetők.
A leleteket tartalmazó laza üledék 12–14 millió éves – ez a földtanban nem számít idősnek, mondta Sebe Krisztina –, ma is hasonló állapotban van, mint amikor a tengerben leülepedett.
Ez a kutatás nemcsak a korabeli környezeti viszonyokat tisztázta, hanem olyan mélyvízi gerinces ősmaradvány-társulást tárt fel, amilyet még nem találtak a Kárpát-medencében – írta a National Geographic.
Több olyan fajt sikerült leírniuk, amelyekről nem tudta senki, hogy itt éltek a 14 millió év körüli időszakban. „A környékbeli országok adatainak vizsgálatával arra jutottunk”– magyarázta Sebe Krisztina –, „hogy lehetett egy mélyvízi folyosó a Földközi-tenger és a mai Kárpát-medence területe között, így tudtak beúszni erre a területre a mélyvízi állatok.”
A tekeresi leletek alapján leírt fajok egy része kihalt már, de ma élők is akadnak köztük. Például a szellemcápák 14 millió éve ugyanúgy néznek ki.
A kutatásról tanulmányt közölt a Papers in Palaeontology című tudományos folyóirat, amely a legjobb szaklapok közé tartozik. A tágabb kutatás, melynek keretén belül a tekeresi anyagot elemezték, a Kárpát-medence kialakulását vizsgálja, a projektet a Nemzeti Kutatásfejlesztési és Innovációs Hivatal finanszírozza, a fő cél a Kárpát-medence korai szerkezetalakulásának szerkezetföldtani és geodinamikai megértése.
Forrás és kép: hirado.hu
