Hírek / Egyéb/Archív

Címkék

#Bükk #természet

Újabb elismeréssel büszkélkedhet a Bükki Nemzeti Park

2020. november 18. 07:45 Egyéb/Archív | Szerző: Dudás Róbert

Ipolytarnóc, az ősmaradványok földje, a Nógrád megyei „ősvilági Pompeji” ismét jelesre vizsgázott. A negyedszázada Európa Diplomával büszkélkedő terület sikeresen védte meg címét, az Európa Tanács a rangos elismerést tíz évvel, vagyis 2030-ig meghosszabbította.

Az Európa Diplomát 1965 óta azon védett helyek kaphatják meg, amelyek kiemelkedő tudományos, természeti, kulturális vagy esztétikai értékekkel rendelkeznek. A diploma meghosszabbítása az éves jelentések, helyszíni vizsgálatok, terepszemlék és széles körű szakértői vélemények alapján történik.

Most kihúzom magam, hiszen az Európa Diploma nem mindenkinek adatik meg – mondta Szarvas Imre, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhely vezetője.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területe régmúlt időkbe repíti a látogatót. A vulkánkitörésből származó riolittufa réteg elpusztította ugyan, de egyben konzerválta is a millió évekkel ezelőtti szubtrópusi növény- és állatvilágot.

Az alsó miocén kori földtörténeti időszakban dzsungel uralta ezt a vidéket. Hatalmas fenyők és pálmafák álltak vigyázzban. Nehéz elhinni, még inkább elképzelni, hogy egy esőerdő kellős közepén járunk.

A szárazulatokon orrszarvú csordák uralták a területet, nem akármilyen zsiráfféle elődökkel, és mindezekre nem akármilyen veszélyek leselkedtek, így például szuperragadozók, egy nimravid, egy álkardfogú fenevad, egy medvekutya, ezek tovatűntek, de lábnyomaik megmaradtak – tette hozzá a bemutatóhely vezető.

Több mint százötven éve vizsgálják a kutatók a Borókás-árkot, ahol ma már egy geológiai tanösvényt is kialakítottak a látogatók számára. A láb- és patanyomok úgy maradtak ránk, mintha gazdáik a múlt héten jártak volna erre, pedig itt mintegy 20-23 millió évvel ezelőtti élettereket láthatunk, az ősélet számos emlékével.

Bagyinszki Ádám túravezető az M1 Kék bolygó című műsorában kifejtette, elsősorban a lábnyomok maradtak hátra, tehát ősi orrszarvúfélék, párosujjú patások, álkardfogúfélék, kisebb-nagyobb ragadozók, madarak, hüllők, kétéltűek, kúszás, mászás, fekvés nyomai.

Kubinyi Ferenc, a híres paleontológus 1838-ban ezen a helyen talált rá arra a 46 méter hosszú ősfenyőmaradványra, amely ma is megtekinthető a kiállítótérben.

A hétmillió éves bükkábrányi megkövesedett mocsári ciprusok is az ipolytarnóci bemutatóhelyen találtak végleges otthonra. A területet a Vezúv ókori kitörésére utalva nem véletlenül nevezték el „ősvilági Pompejinek”.

Az ipolytarnóci ősmaradványok ma is fontos kutatóhelye az ősi világ faggatóinak. A jelenleg 26 országra kiterjedő, 70 diplomás területet felsorakoztató összeurópai természeti értéklistán három magyarországi terület található: a fokozottan védett növénynek, a pilisi lennek otthont adó Szénás-hegyek, a Tihanyi-félsziget utóvulkáni képződményei és az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület.



Forrás: M1, hirado.hu

 

Címkék

#Bükk #természet


next 5

A mi világunk

Hírek