Újabb ígéret az afgán drogüzlet leállítására
2021. augusztus 25. 07:00 Közélet | Szerző: Fazekas Gábor
Mennyire vehető komolyan az ópiumtermelés beszüntetésére tett ígéret, melyet most az új tálib vezetés fogalmazott meg? Afganisztán a hasis mellett a kannabiszgyanta egyik vezető termelője is, a világ ópiumtermelésének 83 százalékát előállító országban elérhető, gyökeres fordulatban pedig egyelőre senki nem hisz.
A politikai színpad átalakítása közben a drogüzlet háborítatlanul üzemel – függetlenül attól, hogy éppen milyen erők, hatalmak tartották ellenőrzésük alatt vagy éppen megszállva Kabult, ezt a mondatot bármikor ki lehetett volna írni a sokat látott, most éppen a tálibok kezére került elnöki palotára
Vajon a Kabulban most hatalmon lévő tálibok leállítják-e a herointermelést, amely az elmúlt években robbanásszerűen megnőtt Afganisztánban, és hozzájárult a finanszírozásukhoz? A tálibok ígéretet tettek erre, de szakértők szkeptikusan fogadják az irreálisnak tűnő vállalást. A tálib szóvivő, Zabihullah Mudzsahid első sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az új hatóságok nem hagyják, hogy a világ legnagyobb ópiumtermelője „valódi narkóállammá” változzon.
"Biztosítjuk honfitársainkat és asszonyainkat, valamint a nemzetközi közösséget, nem állítunk elő semmilyen kábítószert" - mondta Mujahid újságíróknak Kabulban. "Innentől kezdve senki nem fog bekapcsolódni (a heroinkereskedelembe), senki sem vehet részt a kábítószer -csempészetben" – fogalmazott.
Csakhogy a világban forgalomban levő összes ópium és heroin túlnyomó része Afganisztánból származik. A termelés és az export is a tálibok által ellenőrzött területekre összpontosul. A fegyveres iszlám szervezet az amerikaiakkal szembeni, 20 éves háborúja alatt erősen megadóztatta a kábítószer-termelőket.
A kezdetek
Az afgánokat történelmi körülményeik is rákényszerítették arra, hogy egy olyan – illegális, ám jövedelmező – alapanyag termelésére állítsák át gazdaságukat, mely a minden erőforrásától megfosztott területek, régiók túlélését biztosítja.
Az országot 1979 karácsonyán hatalmas. százezer fős katonai erővel lerohanó, agresszívan terjeszkedő Szovjetunió inváziója máig orvosolhatatlan, hatalmas károkat okozott az afgán gazdaságnak. Mivel a több ezer méter magas hegyláncokat és a közöttük húzódó, jól védhető völgyeket Moszkva nem tudta tartósan ellenőrzése alá vonni, a lakossági ellenállás megtörése céljából megkezdte az öntözőrendszerek tudatos tönkretételét.
Bogatír című könyvében így ír erről Melinda Ivanov:
„Az 1985-ös év a pusztító szovjet-afgán háború legvéresebb időszaka volt. Közel 120 000 fő állomásozott a megszállt országban az OKSVA keretében, ebből 73 000 a harcoló alakulatokhoz tartozott. Több ezer BMP és BTR állt csatasorba a sok száz harckocsi mellett, mivel jóval hatékonyabbaknak bizonyultak az afganisztáni viszonyok között, mint a tankok. Ezen felül majdnem 2000 löveg és aknavető, közel 16 000 tehergépkocsi tartozott még a Szovjetszkája Armija kötelékéből. (…) A szovjetek kíméletlen bombázásokat hajtottak végre a mudzsahedineket támogató falvak ellen, és ezzel gyakorlatilag szétverték a vidék mezőgazdaságát, hisz megsemmisítették — többek között — az öntözőrendszereket is.”
Visszás eredmények
Hogy Afganisztánnak – a bevételek miatt – van e nagyobb szüksége az ópiumtermelésre. vagy a rendkívül zavaros, tisztázatlan hátterű kábítószercsempész maffiáknak az ópiumra, nehezen eldöntendő kérdés.
Tény az, hogy amikor 2000-ben a tálib rezsim leállíttatta az ópiumtermelést, egy esztendőn belül, 2001-ben az országot megszálló amerikai csapatok elűzték a tálibokat, a kábítószertermelés pedig – az amerikaiak látványos ellenintézkedéseivel dacolva – nagy lendülettel még abban az esztendőben újraindult.
Más értékelések szerint az amerikaiak 2001-es afganisztáni inváziója, majd megszállása előtt a tálib rezsim csak a szer fogyasztását tiltotta, az előállítást nem, sőt a termelt árura 10 százalékos adót is kivetett.
Egy kis narko-ökonómia
Afganisztán, Irán és Pakisztán alkotja az Arany Félholdat, Ázsia egyik legfontosabb máktermesztő vidékét; ilyen hozamokkal csak az Arany háromszög, Mianmar (Burma), Laosz és Thaiföld - természetesen illegális – ültetvényei rendelkeznek.
A máktermesztés funkciója természetesen nem a mákos rétes, hanem az ópium előállítása. Ebből állítják elő többek között a heroint. E kábítószer termelése pillanatnyilag több mint 2 millió afgán megélhetését biztosítja.
A Törökországon át Európába, a legnagyobb felvevőpiacra csempészett kábítószer 2005-ben becslések szerint 2,5 milliárd dollár bevételt jelentett, ami az afgán gazdaság GDP-jének 35 százalékát teszi ki. 2009-ben becslések szerint 1,6 millió ember dolgozott ebben az „ágazatban”. 2009-ben becslések szerint 1,6 millió ember dolgozott az „ágazatban” – olvashatjuk a Wikipédia egy korábban közzétett, francia nyelvű összeállításából, mely mintegy tíz éve összegezte a „Narco-économie”, avagy a „Narko-ökonómia” történetét közelmúltját.
Afganisztán a hasis mellett a kannabiszgyanta egyik vezető termelője is, egy 2010 márciusában közzétett jelentés szerint évi 1500-3000 tonna kábítószer-alapanyagot termeltek meg a közép-ázsiai országban. Az afgán ültetvények hektáronkénti terméshozama messze átlagon felüli: 145 kiló hasist tudnak kinyerni hektáronként, szemben a marokkói, 40 kilogrammos hektáronkénti hozammal.
Afganisztán 34 tartományának felében nagy mennyiségben termesztenek kannabiszt, bár 2005 és 2010 között a kannabisztermelés Afganisztán északi részétől dél felé haladva szintén csökkent. Az ópiumhoz hasonlóan a kannabisztermesztés is a politikailag instabil, tehát a különféle fegyveres erők által kevéssé ellenőrzött területeken koncentrálódik.
A 2010. márciusi jelentés szerint a kannabiszból származó átlagos bevétel 3900 dollár volt hektáronként, ami 300 dollárral több, mint az ópiumból származó hozam. Olcsóbb termeszteni, könnyebb betakarítani és feldolgozni, de az ópiumtermesztést továbbra is előnyben részesítik a kannabisztermesztéssel szemben Afganisztánban, mivel a kannabisz rövidebb ideig eltartható. Ezt az alapanyagot nyáron takarítják be, amikor kevesebb víz áll rendelkezésre az öntözéshez.
Rohamosan növekvő mákteremelés
Az Egyesült Államok 2002 és 2017 között mintegy 8,6 milliárd dollárt (7,4 milliárd eurót) költött a kábítószer -kereskedelem elleni küzdelemre ítélt erőfeszítéseire - derül ki az afganisztáni újjáépítés amerikai finanszírozását felügyelő washingtoni iroda (SIGAR) 2018 -as jelentéséből.
Az erőfeszítések között szerepelt a gazdák ösztönzése a búza vagy sáfrány termesztésére, a közlekedési kapcsolatokba történő beruházás. A kábítószertermelés elleni küzdelem során az ültetvények lombtalanító permetezésével és a finomító létesítmények bombázásával próbálkoztak eredményeket elérni.
Mindezek ellenére 2020-ban,. az amerikai csapatok ott tartózkodásának utolsó teljes évében 37 százalékkal emelkedett Afganisztán területén a máktermesztésre használt területek mérete. Az afganisztáni ópiumtermelés a világ össztermelésének 83 százalékára emelkedett 2015-2020 között, úgy, hogy az országban végig jelen voltak az amerikai megszálló erők. 2017-ben a máktermesztésre felhasznált terület jóval meghaladta a 300 ezer hektárt, míg 2020-ban 224 ezer hektáron folyt a termesztés.
Forrás és kép: hirado.hu
Cikk megosztása
