Újabb lépést tett az Országgyűlés, hogy elháruljanak az akadályok az uniós pénzek érkezése elől
2022. október 4. 07:00 Közélet | Szerző: Fazekas Gábor
Az Országgyűlés elfogadta a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását – ez a javaslat is azért született, hogy elháruljanak az akadályok az uniós pénzek érkezése elől. A kormány és az Európai Bizottság közötti tárgyalások már lezárultak, a megegyezéshez szükséges módosítások elfogadása után egy új szervezet is ellenőrzi az uniós pénzek felhasználását – közölte az M1 Híradója.
Az Országgyűlés már tárgyalja azokat a törvényjavaslatokat, amelyek elfogadása esetén megnyílhatnak a Magyarországnak járó uniós források. Ezek között van a büntetőeljárásról szóló törvény módosítása, amely lehetőséget ad arra, hogy a hatóságok által megszüntetett, súlyos korrupciós jellegű ügyekben bárki felülbírálati indítvánnyal, úgynevezett vádkikényszerítéssel éljen.
De módosul a jogalkotási törvény is. Erre azért van szükség, mert a kormány vállalta, hogy a jogszabálytervezetek 90 százalékát társadalmi egyeztetésre bocsátja. Egy másik javaslat lehetővé teszi az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF helyszíni ellenőrzéseinek pénzügyőri támogatását.
A kormány az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzése érdekében létrehozza az EU pénzügyi érdekeinek védelmében fellépő Integritás Hatóságot, amely a kormánytól és más szervezetektől független lesz.
Navracsics Tibor uniós források felhasználásáért felelős miniszter korábban arról beszélt: ez a hatóság jelezheti majd, ha összeférhetetlenség, csalás, korrupció vagy bármely más jogsértés, szabálytalanság gyanúját észleli.
„Alapvetően az európai uniós forrásokból megvalósuló projektek közbeszerzési eljárásait fogja ellenőrizni, és olyan esetekben beavatkozhat, ahol véleménye szerint az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges lépéseket. Olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely hátrányosan érinti az uniós pénzügyi támogatások végrehajtását” – fogalmazott Navracsics Tibor.
Az új hivatal mellett, amely november második felében alakulhat meg, létrejön egy korrupcióellenes munkacsoport is. 15 ezer milliárd forint a tét. A 2021 és 2027 közötti költségvetési ciklusra 8800 milliárd forint, míg a Covid-válság kezelésére létrehozott helyreállítási alapból 6200 milliárd forint jár Magyarországnak.
Az M1-nek nyilatkozó szakértő szerint a Covid-válság, az orosz–ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika miatt Magyarországnak fontos, hogy minél hamarabb megkapjuk a pénzt.
„Az unió alapvetően most azt támogatja, hogy a zöldátállás történjen meg, ez a mostani energetikai helyzetben még inkább fontos, mint eddig volt. A másik, amit nagyon támogat az unió, az a digitális átállás, az egész gazdaság digitális forradalma, a digitális átalakítása, és emellett ami a magyar kormánynak különösen fontos és a magyar kormány mindenképpen szeretne erre is pénzt félretenni, ez a pedagógusok bérének a rendezése” – ismertette Sebestyén Géza közgazdász.
A szakértő hozzátette: Magyarország teljesíti a tárgyalásokon tett vállalásait, ezért semmilyen pénzügyi szankció nem érheti.
Brüsszel legutóbb november 19-ig adott időt a magyar kormánynak, így a pénznek legkésőbb a jövő év első hónapjaiban mindenképpen meg kell érkeznie. Ráadásul ez Brüsszel érdekei is, hiszen az időhúzás rossz precedenst jelent, vagyis mással más ügyben is megcsinálhatják ezt. Ez az Európai Unióba vetett bizalmat nagymértékben csökkenti.
Brüsszel egyébként november 19-ig adott időt a magyar kormánynak, hogy elkerülhesse az EU-s pénzek elvonását. Erről Johannes Hahn költségvetési uniós biztos számolt be korábban Twitter-oldalán. Azt mondta, hogy a magyar igazságszolgáltatási, ügyészségi és közbeszerzési rendszer problémás, de a magyar kormány nagyon fontos reformintézkedéseket, 17 új törvény meghozását ajánlotta fel.
Forrás: hirado.hu
Kép: parlament.hu
Cikk megosztása
