Uniós szinten érdektelenség övezi az őshonos kisebbségeket
2018. november 21. 09:25 Közélet | Szerző: CzabarkaJanos
Az uniós intézmények általánosságban nem veszik figyelembe a kisebbségi törekvéseket. Romániában évtizedek óta küzdenek a székelyek autonómiájukért, azonban azokat a bukaresti kormány csaknem semmibe veszi, továbbra is hátrányosan megkülönbözteti a magyarságot. A székelyek azonban nem adják fel.
Az utóbbi száz év jogküzdelmeit felidéző centenáriumi nagygyűlést, a Székelyföldnek területi autonómiát követelő tüntetést tartottak vasárnap Sepsiszentgyörgy főterén, amelyen a szónokok az 1918-as gyulafehérvári határozatban tett, máig beváltatlan autonómiaígéretet kérték számon Bukaresten – hangzott el a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.
Nagy élmény volt Sepsiszentgyörgy főterén a közvetlen demokrácia eszközével élve kifejezésre juttatni azt a népakaratot, amely már harminc év óta változó erővel újabb és újabb hullámokban nyilvánul meg – mondta el a hétvégi gyűlésről Tőkés László, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a műsorban.
Hozzátette: a katalóniai tüntetéseket juttatta eszébe, ahol százezrek sorakoztak fel a katalán ügy mellett, azonban természetesen a kettő összehasonlíthatatlan.
Tőkés László úgy fogalmazott, tiszteletben tartják Románia szuverenitását, azonban a románok politikai akarat hiányában ezt nem viszonozzák. Románia számára a magyarság felszámolása a cél –mondta az EMNT elnöke.
Hallgat az Európai Unió
Tudomásul vesszük, hogy az Európai Unióról szóló szerződések nem sorolják az unió hatáskörébe a kisebbségi jogok védelmét – mondta Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Hozzátette: ugyanakkor észre kell venni azt, hogy miután Románia csatlakozott az EU-hoz, Székelyföldet ez a csatlakozás hátrányosan érintette.
A gazdasági leszakadás folytatódott, mivel gyakorlatilag az unió kohéziós politikát folytat – hangsúlyozta Izsák Balázs.
Harcolni kell az autonómia jogáért
Az európai intézmények többsége egyfajta mentségként szokták emlegetni, hogy a közösségi jogok nem tartoznak hatáskörükbe – mondta Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője. Emlékeztetett: a Magyarországgal szembeni Sargentini-jelentésben az egyik pont a kisebbségi jogokról szól, miszerint még mindig romagyilkosságok történnek hazánkban.
Hozzátette: a Romániáról szóló jelentésben pedig szó sem esik arról, hogy a magyar közösséget hány jogsértés éri. Súlyos emberi és jogi sérelmek esetén is kettős mércét alkalmaz az Európai Unió – hangsúlyozta Pászkán.
Elmondása szerint továbbra is folyamatosan jelezni kell azt, hogy a székely autonómiáról szóló kérdéseket nem tekinti a közösség lejártnak, ezekért tovább fognak harcolni, akár az EU-s intézményeknél is, különböző eljárásokban.
forrás: hirado.hu
Cikk megosztása
