Vajon Európa kegyeit keresi Kína és az Egyesült Államok, vagy csak eszközként használják?
2021. július 12. 06:35 Közélet | Szerző: Dudás Róbert
Ezen a héten fontos online találkozót tartott a német kancellár, a francia elnök, és a kínai államfő. Önmagában ennek a ténye is lényeges, azonban fontos kiemelni Hszi Csin-ping Kínai Népköztársaság elnökének sorait, aki reményét fejezte ki, hogy Európa elnyeri függetlenséget Amerikától – hangzott el a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorában.
Hszi Csin-ping kijelentését sokféleképpen lehet értelmezni, azonban egy kérdést mindenképp elindít:
Vajon Európa kegyeit keresi Kína és az Egyesült Államok vagy Európa inkább egyfajta eszköz a jól látható amerikai-kínai geopolitikai és gazdasági vitában?
Pócza István külpolitikai elemző, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai program vezetője úgy gondolja inkább az utóbbi, mert Európa külpolitikáját és gazdasági érdek érvényesítését használja sokszor véleménye szerint nem megfelelően.
„A probléma az az, hogy Európa és a brüsszeli vezetés abba az irányba indult el, hogy inkább megosztó kérdésekben, igyekszik megnyilvánulni. Nyilvánvaló, hogy a 27 tagállam között nagyon különböző vélemények vannak. Ez egy állandó belső feszültséget jelent, mely külső gyengeséget is okoz”– mondta a szakértő.
Ezt a külső gyengeséget a partnerek is látják, Pócza István hangsúlyozta, az Egyesült Államok, Kína és Oroszország egyszerre partner és egyszerre versenytárs is.
Az elemző elmondta, Európának Donald Trump kormányzása alatt, lett volna egy lehetősége külpolitikai és gazdaságpolitikai önérvényesítésnek a terén önálló lábakra állni – hiszen a volt amerikai elnök távol tartotta magát az európai kérdésektől–, azonban ez nem történt meg. A Biden adminisztráció pedig visszatért ahhoz az Obama adminisztráció-féle politikához amit már ismerünk, és sokkal inkább nyomást gyakorló politikát visz.
Értékvita megjelenése több vita kapcsán az Európai Unió tagállamai között
Pócza István úgy véli, egyértelműen káros a külpolitikára, hiszen jelenleg a tagállamoknak meghatározó szerepük van a külpolitikában, és ha a tagállamok között el van mérgesítve a viszony, teljesen máshogy gondolkoznak, akkor látszik az, és tovagyűrűzik sok más kérdésben is.
A külpolitikai elemző úgy véli, hogy Európa akkor lehetne újra egységes ha visszatérne a „legkisebb közös többszörös elvéhez” és megvizsgálná , hogy mi az ami mindenkinek az érdeke, mi az európai érdek, viszont ehhez az kellene, hogy az összes tagállam teljes erőbedobással foglalkozzon az üggyel.
Forrás: Kossuth Rádió, hirado.hu
Cikk megosztása
