Hírek / Közélet

Vizek helyzete Magyarországon, avagy az ármentesítésen innen, és túl

2023. március 25. 07:00 Közélet | Szerző: Fazekas Gábor

A víz természetes körforgása 1. rész

Egyre nagyobb gond, a kiegyenlített vízellátáshelyzete a Kárpát – medencében is. A 2022-es év időjárása is megmutatta, milyen mikor a nyári időszakra, talajainkból és a légkörből is elfogy a víz. Milyen hatása van a természetre, a mezőgazdasági termelés hatékonyságára és a víz természetes körforgására. Sipos József Csiszár Endrével összefogva több olyan cikket, szakmai anyagot szeretne közösen készíteni, mely e témát járja körül, hidrogeológiai és mezőgazdasági szempontból. Ezt osztjuk most meg Önökkel!
 
Az ármentesítési munkák, illetve a gyakorlatilag állandó jelleggel vízzel borított (mocsaras) területek lecsapolásának megkezdése előtt hazánk területének jelentős részét – annak medencejellegéből adódóan – állandó, vagy időszakos jelleggel víz borította.
 
Hazánkban a folyók szabályozása a 19. században kezdődött el, melynek földtöltések (gátak) építésével, a jelentősebb kanyarulatok és mellékágak levágásával szabályozott, viszonylag egyenes lefutású mederviszonyok alakultak ki. Így került szoros mederbe, pl. a Tisza folyónk is, mely szinte az egész alföldi területeket bejárta.

Hogyan is épültek ezek a több (4-6) méter magasságú gátak?

Bizony kézi erővel. Kubikus brigádok százai ásójuk, lapátjuk és talicskájuk segítségével több millió köbméter földet mozgattak meg ennek érdekében. A kitermelt anyag a helyén maradt, a gátakhoz viszonylag közel található ún. anyaggödrökben a csapadék- és felszín alatti vizek összegyülekezésének következtében tavak alakultak ki.
 
A munkáért sokszor 80-100 km-t is gyalogoltak, vagy pedig kerékpároztak. A kubik azt jelentette, hogy az elszámolás az általuk megmozgatott földanyag vonatkozásában köbméter alapon történt.
 
Az alföldi területeken, nagykiterjedésű mocsaras területek voltak. E mocsaras területek lecsapolását kezdetben szintén kézi erővel végezték oly módon, hogy a vízzel borított területről történő vízlevezetés érdekében egy csatornát ástak, melyen keresztül a víz el tudott folyni a területről.

Milyen hatást okozott és okoz a szabályozás, a folyók életére?

A szabályozási munkák eredményeképpen kialakított, gátak közé szorított „szűk” medrekben a folyók áramlási sebessége megnőtt, mely a mederanyag kimosása által a medrek folyamatos mélyülését eredményezi, ezáltal a folyók vízszintje a terepszinthez képest folyamatosan mélyebbre kerül.
 
Ez a felszín alatti vízkészletek folyamatos megcsapolásához vezet, amennyiben a felszínközeli vízadó rétegekben tárolt víz szintjénél mélyebbre süllyed a folyók vízszintje.
 
Mindemellett a megnövekedett áramlási sebesség okán adott mederszakaszon a folyóban szállított víztömeg tartózkodási ideje is lerövidül, azaz a sebesség függvényében néhány napon/héten belül átlépi az országhatárt.
 
Az áramlási sebesség megnövekedése azonban a Tisza-folyó hazai szakaszán működő vízerőművek telepítésének kedvezett, melyek segítségével elektromos áram termelése történik. Ilyen vízerőmű található Kiskörén.
 

Forrás és kép: siposgazda.hu


next 5

A mi világunk

Hírek