Cikk megosztása
Zöldségek, amelyeket augusztusban is érdemes vetni
2023. augusztus 12. 07:00 Egyéb/Archív | Szerző: Fazekas Gábor
Vannak olyan növények, amelyeket nyár végén is elvethetünk. Ilyenek például a gyökérzöldségek, a leveles saláták és egyes fűszernövények.
Az ősz a hűvös időt kedvelő zöldségek, köztük a brokkoli, a kelkáposzta és a salátafélék időszaka. Egyes gyökérzöldségek az enyhe tél folyamán is szívesen maradnak a földben, közéjük tartozik a sárgarépa, a cékla, a retek és a fehérrépa. Ezek mind alkalmasak arra, hogy a burgonya és a hasonló, korán betakarított zöldségek után üresen maradt ágyásokba vessük őket. Ugyanígy ültethetünk laza levelű salátaféléket, így még ősszel is lesz friss, vitaminban gazdag zöldsalátánk a kertből.
Az augusztus jó időszak egyes fűszernövények, például a koriander és a petrezselyem vetésére is, amelyek a nyár közepe után kisebb valószínűséggel száradnak ki.
Így készítsük elő a vetőmagokat
Augusztusban még sokszor lehet nagy meleg, ami nem kedvez a magok kiültetésének, ezért érdemes megfelelő előkészítéssel segíteni őket. Megkönnyíthetjük a csírázást, ha vízben kezeljük a magokat, mielőtt az ágyásokba vagy konténerekbe ültetnék őket. Az eljárás egyszerű, és különösen hasznos például a spenótmagok esetében.
Körülbelül egy héttel a vetés előtt áztassuk be a magokat szoba-hőmérsékletű vízben 12 órán át. Ezután a nedves magokat tegyük papírtörlőre, tartsuk nedvesen egy zárt edényben, és hagyjuk, hogy egy-két napig szobahőmérsékleten folytatódjon az előcsírázás. Ezt követően a lehető leghamarabb ültessük el őket.
A céklamagok előcsíráztatásához tegyük a magokat egy befőttesüvegbe, öntsünk rá annyi szoba-hőmérsékletű vizet, hogy ellepje őket, majd 30 percenként öntsük le és cseréljük ki a vizet. Hatszori vízcsere után a maghéjban lévő természetes, csírázást gátló anyagok közül sok eltávozik. Az így előkészített céklamagokat egy éjszakára tegyük papírtörlőre, majd másnap ültessük el. Ezzel az eljárással a magok 4-5 nap alatt kelnek ki, míg a száraz magok esetében ez az idő 7-12 nap.
Miután elvetettük a magokat, alaposan öntözzük meg az ágyást. Kánikulai napokon érdemes a vetést estére halasztani, amikor már kicsit lehűlt a levegő, és ha nagyon meleg van, akkor a sorokat takarjuk le vastag hálóval vagy fadeszkákkal, hogy a magok csírázásáig árnyékos és nedvesen legyen a talaj.
Használjunk árnyékolókat
A palánták meghálálják, ha a forró, késő nyári napokon árnyékolókkal védjük őket. Nem kell aggódni amiatt, hogy nem kapnak elég fényt: ha a fiatal növények a közvetlen napsütéstől mentesülnek, akkor a gyökerek fejlesztésére koncentrálnak. Később, ahogy a nyár őszbe fordul, és mérséklődik a nagy meleg, csökkentsük az árnyékolás mértékét, vagy távolítsuk el az árnyékolókat, hogy az őszi betakarításra szánt zöldségek teljes erővel folytathassák a növekedést.
Kései primőrök
Ha védett helyen van a kertünk, és hosszú, meleg őszre számíthatunk, akkor még augusztusban is vethetünk gyorsan érő uborka-, bab- és cukkinifajtákat. A vetőmagok csomagolásán lévő leírásból általában megtudhatjuk, hogy a magvetéstől hány nap telik el a betakarításig, és ebből kiszámíthatjuk, hogy érdemes-e belevágni a kései termesztésbe.
Hogy helyet takarítsunk meg a kertben, először dugványtálcákba vethetjük a magokat, majd ültessük el őket, amint lesz hely az üvegházban vagy a kerti ágyásokban. Ha a szabadba ültetjük, a hideg beálltával védjük meg a palántákat üvegből vagy műanyagból készült burával, kertészeti gyapjúval. Erős drótból és átlátszó fóliából saját kezűleg készített mini „üvegházat” is boríthatunk a palánták fölé.
Néhány szívós zöldség, például a spenót, a mángold, a kelbimbó, a hidegtűrő újhagyma ugyancsak átvészeli a hideg hónapokat. Sokkal kisebb valószínűséggel virágzanak fel, ha késő nyáron vetjük őket, mi pedig télen, sőt kora tavasszal is örülhetünk a friss termésnek.
Forrás és kép: siposgazda.hu
Cikk megosztása
